Kedves Látogató!
Isten hozta honlapomon! Örülök, hogy ezen a ponton találkozhatunk. Legyen sok öröme, és érezze mindig az életében, hogy jó az Isten!
Szabadjon bemutatkoznom: Schall Tamás vagyok, általában Tamás atyának szólítanak.
1961. szeptember 14-én, Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén születtem Budapesten. Édesapám, Schall Károly gépésztechnikus, egyetlen munkahelye az ÉDÁSZ volt (Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat), 2008-ban halt meg 80 esztendős korában. Édesanyám, Nagy Mária, valamikor az Irgalmas Nővérek jelöltje volt. Feloszlatás után 6 évet várt, majd férjhez ment. Általános iskolai tanárnő volt. 89 éves korában a zirci Szent Bernát Otthonból hívta haza a Mennyei Atya, 2021-ben. Bátyám Schall Miklós, 1957-ben született, villamosmérnöki végzettsége volt, 2015-ben halt meg.
Gyermekkoromat Veszprémben töltöttem, édesanyai nagyszüleim velünk laktak. Erre az időszakra erősen rányomta bélyegét a fennálló diktatúra. Szüleim állandó félelemben éltek, legfőképp az állásukat féltették. Ebben a légkörben már korán jelentkezett bennem a papság utáni vágy, emlékezetem szerint öt éves koromban. Szüleim és négy évvel idősebb bátyám mindvégig ellenezték, hogy pap legyek. Nagyszüleim bátorítottak, s kitartóan imádkoztak értem. Szüleim tiltása ellenére 1970-től rendszeresen ministráltam, 1973-tól a várban segítettem a piarista templom gondozásában Márta nővérnek, aki akkoriban a püspöki konyha vezetője volt. Szerenka Miklós-, Varga István káplán atyák nagy hatással voltak rám a Regina Mundi plébánián, ahová tartoztunk. A várban Molnár István kanonok úr, a piarista templom igazgatója, pálos konfráter volt rám nagy hatással. Ugyancsak a várban lakó-, püspökségen dolgozó kalocsai-, és domonkos nővérek, akik mind imáikban hordoztak.
Középiskoláimat Veszprémben kezdtem, a Lovassy László Gimnáziumban, ahonnan eltanácsoltak „klerikális beállítottságom miatt”. Győrben, a Bencés Gimnáziumban folytattam. Érettségi előtt félévvel el kellett jönnöm, egy ifjúsági búcsú szervezése miatt. Azonban Jáki Zénó atya jóvoltából osztályvizsgát tehettem, majd, mint magántanuló érettségiztem. Érettségi után rögtön kértem felvételemet a Veszprémi Egyházmegye kispapjai közé. Paskai László akkori veszprémi püspök vett fel, és Szegedre küldött Szemináriumba. Szegeden gyönyörű öt évem volt, Gyulay Endre spirituális atya nagyszerű papnevelő-, Kerekes Károly ciszterci atya (későbbi zirci apát) vérbeli pedagógus volt hatalmas tudással. Nekik nagyon hálás vagyok. Akárcsak Terebessy Andor atyának, aki tizenöt éven át volt lelki vezetőm. Lelki életemet ők alapozták meg, ehhez később még a pálos atyák is hozzájárultak. Nekik köszönhetem a következetes napirendet, a rend és tisztaság szeretetét, a tervszerű munkát.
1986-ban szentelt pappá Szendi József püspök úr, és küldött káplánnak Veszprém III-ra (Árpád-házi Szent Margit Plébánia). Akkoriban a Veszprém megyei békemozgalom elnöke volt ott a plébános. Soha nem akart beszervezni. Három évet voltam ott káplán, majd Szendi püspök úr megalapította 1989-ben a Magyarok Nagyasszonya plébániát. Először, miután az ÁEH nem engedte, hogy plébánossá-, szervező lelkésznek nevezett ki, 1992-ben plébánosnak. Papi életemet azóta itt töltöttem 2022. augusztus elsejéig. Küzdelmes-, gyönyörű munka volt a „semmiből” elindulni, és felépíteni a plébániai hívő közösséget. Egyszerű családi házat plébániává alakítani. Eleinte egy négy emeletes lakóház aljában levő kápolnában összegyűjteni a híveket. Majd következett a plébániatemplom építése, ami voltaképpen máig tart. A rendszerváltás időszaka sokat segített, de az újra meg újra visszatérő balliberális politika visszahúzó erő volt. A legutóbbi időkig is legfontosabbnak tartottam a hívő közösség egyben tartását, a hitben való megerősítését, és nyitni a nem hívő emberek felé. 2017. október vége óta állandó szentségimádás van, naponta reggel 6.00 órától 23.00 óráig, mely sokaknak szolgál erőforrásul. Nagyon szerettem volna elérni, hogy az éjszakai órákban is legyenek imádkozók.
Boldog vagyok, hogy ezzel a plébániával hozzájárulhattam városunk hitéletéhez, valamint Mindszenty bíboros úr tiszteletének terjedéséhez, akinek boldoggá avatásáért rendszeresen imádkoztunk. Örömöm, hogy a plébániáról egy egyházmegyés-, egy bencés, egy ciszterci nővéri hivatás fakadt. Segíthettem egy ciszterci hivatást. Plébániánkon lakva dőlt el egy papi hivatás, valamint beteljesedett egy görögkatolikus papi hivatás.
1989-től 2007-ig elláttam a szentkirályszabadjai plébániát is. Erre az időszakra esett a műemlék plébániatemplom felújítása, az iskolai hitoktatás megszervezése, elindítása.
1989-től 2010-ig kórházlelkészként is működtem, rendszeresen látogatva a betegeket, szombatonként szentmisét bemutatva.
1989-től 2000-ig heti rendszerességgel bejártam a börtönbe, többnyire személyes beszélgetéseket folytattam a fogvatartottakkal. 2000-től 2010-ig félállású börtönlelkészként dolgoztam az Intézetben.
A teljesség kedvéért említem meg, plébánia szervező munkámért-, a közösség létrehozásáért 2015-ben érseki tanácsosi címmel tüntetett ki Márfi Gyula érsek úr, Veszprém Városától Pro Meritis Aranyérmet kaptam, 2019. március 12-én Budapesten Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesültem. Ezen utóbbi indoklásában benne van a kárpátaljai testvér egyházközséggel kialakított kapcsolat is. 2020. március 13-án Pro Urbe érmet vehettem át Porga Gyula polgármester úrtól.
Jelenleg nyugdíjasként élek, és szívesen segítek papként ott, ahol szükség van rám, ahova hívnak.